1. A nem megfelelő táplálkozás gyakoriságáról

Ha többször ennék, még jobban híznék!

Ennek pont az ellenkezője az igaz. Az egészséges emberi szervezetnek legalább kettő, maximum négy óránként energia bevitelre van szüksége.
Ez azt jelenti, hogy egy normálisnak mondható 14 órás aktív ébrenléttel számolva ez nagyjából öt étkezést jelent. Vagyis reggelizzünk, tízóraizzunk, ebédeljünk, uzsonnázzunk, vacsorázzunk!
Ha túl hosszú időszak telik el egyik étkezéstől a másikig, akkor szervezetünk energia ellátási zavart szenved. Kellene még egy kis energia, de nincs…
Ha ez nem egyszer, hanem többször is előfordul, akkor az agyunkban ez a következő módon képeződik le: úgy látszik valami éhínség ütötte fel a fejét, a legjobb, ha felkészülünk!
Amikor energiabevitel történik, akkor kinyitni a raktárakat, és minél többet felhalmozni!
Ha most úgy érzed, ez Rád nem vonatkozik, hiszen te ne nem is vagy éhes, lazán kibírod, hogy egy nap mondjuk csak kétszer eszel…
Akkor rossz hírünk van számodra. Az, hogy több, mint négy órán keresztül bírod éhségérzet kialakulása nélkül, az pontosan annak a jele, hogy a szervezeted köszöni szépen, jól van,
és mindent raktároz! A raktározási mechanizmus kikapcsolásának egyik legfontosabb jele pontosan az, hogy ÉHES VAGY, és nem bírod ki fél napig is étkezés nélkül!
A raktározás ősi mechanizmusa nem, csak életmódunk változott meg!
Azaz, ha azt üzenjük szervezetünknek, hogy hosszú órákon keresztül, vagy akár fél napokon keresztül sem jut élelemhez, akkor ő raktározni fog.
Még akkor is, ha egyszerre nem eszünk sokat. (Gondolj csak a gyermekedre – már ha van). Amikor csecsemő volt, neki is négy óránként ennie kellett.
Miért gondoljuk azt, hogy ez felnőttkorban nem ugyanígy működik?
Napi háromnál kevesebb étkezés mellett az anyagcserénk FÜGGETLENÜL a bevitt kalória mennyiségétől –
képes akár 60-70%-ot elraktározni, míg ötszöri étkezés esetén ugyanez a raktározás csupán 5-10 százalékos!

Ez a táplálkozási hiba főleg a túlsúlyos nőknél figyelhető meg. Érdekes lenne egy tanulmányt készíteni arról, hogy ennek vajon mi az oka, az azonban biztos,
hogy minket, nőket folyamatosan bombáz a média „jobbnál-jobb” fogyókúrás módszerekkel, míg életünk párja maximum tőlünk tájékozódik a tuti „fogyi” receptekről,
ha ne adj’ isten fogyni akar.

2. A kevés kalória beviteléről:

A magazinokban hirdetett 600-800-1000 kcal-ás diéták egyenes útjai a koplalásnak.
Ha pedig koplalunk, akkor agyunk kiadja a már előzőekben is ismertetett parancsot: Raktározz, energia ellátási zavar a láthatáron!
Na de miből raktároz, ha alig eszünk? Hát ez az! Még a „semmiből” is!
Pontosan ez történt nem oly régen egyik kedves, azóta már vendégünkkel, aki túl egy 30 kg-s fogyáson kereste fel központunkat, mert érezte, hogy valami nincs rendben.
Három hónapon keresztül koplalt, bámulatos kitartásról téve tanúbizonyságot, és sikerült is leadni közel 30 kg-t. Ez látszólag gyönyörű eredmény (látszatfogyás),
ám amikor megmértük testzsír százalékát (ami megmutatja, hogy milyen jelentős a raktározás), kiderült, testsúlyának több mint 50%-a zsírszövet, a normális 22-25 helyett!
Vagyis úgy fogyott 30 kilót, hogy emellett zsírraktárai elképesztő mértékben gyarapodtak, és a szervezete bebizonyította azt, hogy hogyan lehet napi 1 kefirből,
és egy almából zsírszövetet gyarapítani!
Ha most itt ülnél velem szemben, megkérdeznéd tőlem, hogy akkor miből fogyott 30 kg-t, ha nem zsírból?
Fehérjéből! Azt kell megértenünk, hogy a szervezet legnagyobb kincse a zsírraktár, a túlélés egyetlen biztos záloga, hiszen 1 gramm zsírban dupla annyi energia raktározódik,
mint 1 g fehérjében-izomban. Ráadásul a vázizomzat az agy után a második legnagyobb energia felhasználónk, tehát még sokat is kérne „enni”.
Ezért, ha energiahiányos állapotot érzékel az agy, akkor eképpen módosul a parancs: Fehérjét bontsd, zsírraktárat gyarapíts!
Természetesen, ha „elég” hosszú ideig koplalunk, egy idő után a zsírraktárak is feláldozódnak az energianyerés oltárán.
Statisztikai adatok alapján ez nagyjából három-öthavi éhezés után következik be (lásd éhezők, illetve korábban a haláltáborok lakói), miközben az élettani mutatók
nagymértékben romlanak, és az egészségi állapot drámai módon romlik. Ennek tükrében a koplalás, mint fogyókúra ugye nem is olyan vonzó?
Ráadásul arról is érdemes beszélni, hogy egy-egy ilyen koplalás után, ha újra elkezdünk normálisan táplálkozni, vajon milyen erős késztetést fog érezni a szervezet,
hogy még többet raktározzon, hiszen ki tudja, mikor következik be egy újabb éhínség?
Te talán nem próbálnál minden fillért félretenni, ha egyszer már megtapasztaltad milyen hónap közepén pénz nélkül maradni?
Az egészséges, hosszú távú testsúlycsökkentésnek nem ez a módja!
Egyszerűen át kell állítanunk az agyunkat, és el kell fogadnunk azt, hogy ahhoz, hogy fogyjunk, eleget kell ennünk!
Meg kell mutatnunk a szervezetünknek azt, hogy nincs miért raktároznia, hiszen elegendő mennyiségű ételhez juttatjuk!
Az egészségesnél (testsúly egynegyede) nagyobb mennyiségű zsírraktárakra ugyanis csak addig van szükség, ameddig ÉHÍNSÉG van.
Ha véget ér az éhínség, akkor a normálisnál nagyobb mennyiségű zsírraktárra nincs tovább szükség.

3. A  rendszertelenség:

Melyek a rendszertelen táplálkozás jellemzői?

A rendszertelenül táplálkozó ember gyakran hivatkozik ilyesmikre: egész nap úton vagyok, nem tudok ebédelni, autóban ülök egész nap, stb.
Ha te is szoktál efféle dolgokat megjegyezni, akkor ideje elgondolkodnod!
Egy átlag nő, de talán a férfiakra is igaz, reggelente legalább tíz percet – néha sokkal többet is – tölt a tükör előtt öltözködéssel, fésülködéssel.
Kiválasztjuk, mit veszünk fel aznap, megy e a szoknyánk a fölsőnkhöz, jól áll-e a frizuránk, stb.
Ennél semmiképpen sem lenne szükséges több időt eltöltenünk azzal, hogy végiggondoljuk, mit fogunk tízóraizni, ha autóban leszünk éppen akkor, akkor legyen
a kezünk ügyében egy alma, vagy müzliszelet, az ásványvízről már nem is beszélve. Ha ebédelni a városban kényszerülünk, akkor milyen lehetőségeink vannak
a gyors éttermeken kívül arra, hogy meleget együnk, stb…
A legtöbb táplálkozási rendszertelenség a tudatosság hiányából fakad.
Abból, hogy NEM SZÁNUNK IDŐT a táplálkozásunk megtervezésére. Az emberek nagy része hajlamos azzal foglalkozni csak, ami látszik.
Gondolj csak bele! A táplálkozásunkkal is csak akkor kezdünk foglalkozni, amikor látszik: zsírpárnácskák itt is, ott…
A rendszertelen táplálkozással büntetett szervezet pedig raktároz.
Hiszen sokszor egyáltalán nem azt kapja, és nem akkor, amire és amikor szüksége lenne. Akkor raktároz, amikor van mit.
Még akkor is, ha a rendszertelenségből fakadóan egész nap keveset eszünk, hát még akkor, ha ez a rendszertelenség odáig vezet, hogy amikor viszont
már farkaséhesek vagyunk, akkor már nem a zöldséges felé vesszük az irányt…
Rendszertelenségnek tartjuk viszont az állandó fogyókúrázók táplálkozását is.
Akik hétről-hétre, hónapról-hónapra újabb és újabb fogyókúrás kísérletnek teszik ki testüket.
Minden ilyen újabb, trükkös próbálkozás, túródiéta, eperdiéta, fogyókúrás italpornak köszönhető koplalás mindig egy újabb pofont jelent az anyagcserének.
Szegény szervezet pedig egyre jobban kétségbeesik, és csak raktároz, raktároz, mi pedig mindig minden keservesen leadott súlyt visszahízunk.
Mi a helyzet a nassolással?
Hát igen, a nassolás is betudható egyfajta rendszertelenségnek, azonban van megoldás.
Sokkal jobban tesszük például, ha nem tudunk lemondani valamilyen nyalánkságról, vagy rágcsálnivalóról, hogy egyik étkezésünk részévé tesszük.
Tehát ebéd után, tízórai, uzsonna helyett fogyasszuk.
Az étkezések szüneteiben viszont semmit, ami kalóriát tartalmaz, ne vigyünk be!
Azaz a csak egy-egy falat pilóta keksz, három szem szőlő, vagy bármi más, „éppen csak bekapok valamit” falatokat iktassuk ki az étkezési szünetekből!
Így elérhetjük, hogy a szervezetünk pontosan akkor jut hozzá a szükséges kalóriához, és tápanyagokhoz, amikor a legnagyobb szüksége van rá, akkor viszont maradéktalanul felhasználja!

A  megfelelő táplálkozás:

MENNYIT?:

A napi kcal mennyisége..alapanyagcsere nőknél: 1200-1400 kcal, ffi: 1400-1600 kcal

Fogyás esetén:
szénhidrát 50%, fehérje 35%, zsír =5%

Tömegnövelés esetén:
50% szénh., 25% fehérje, 25% =sír

Csak izomtömeg növelés:
40% szénh., 40% fehérje, =0%zsír
Pl., ha fogyni szeretne valaki és eddig 2500 kcal-t vitt be naponta, akkor heti 250kcal-val csökkentem a mennyiséget.Ha tömegnövelés akkor 250kcal-val növelem.

Téves nézet:
zsírra nincs szükség, mert az hízlal.. de bizonyos vitaminok csak zsírba oldódnak fel.
A makrotápanyagok %-a grammban: pl. a fogyásnál: a napi bevitel 2250kcal (már 250-nel csökkentettük)
szénhidrát (50%): kb. 1125/4.2----> 270gramm
fehérje (35%): kb. 790/4.2----> 190 gramm
zsír (15%): kb. 340/9.3----> 36 gramm

MIT? MINŐSÉG!!!

Legjobb szénhidrát források:
zöldségek, kevert babfélék, zabpehely, barna rizs, teljes kiörlésű kenyér vagy tészta ( a korpát nem távolítják el), alacsony glikémiás indexű gyümölcsök (glikémiás index: a vércukorszint megmutatja, hogy valamely tápanyag milyen gyorsan szívódik fel a szervezetből, és mennyire emeli meg a vércukorszintet.

Legjobb fehérje ételek: halak (ton, lazac), tojás (csak a fehérje rész), csirke- és pulykamell, sovány vöröshús ( pl. a sovány marhahús kiváló fehérjeforrás.. sokan nem is sejtik,sovány túró.

Legjobb zsírforrások: lenmag, olivaolaj, vegyes magok (kivéve mogyoró)

MIKOR? napi 5-6szori étkezés!!

Az összetett szénhidrátokat csak délelőtt!! Ezek a keményítő tartalmúak: növényi magvak, gyökerek, gumók. Ezek ugyan tartalmaznak rostokat, de energiát nem szolgáltatnak. Viszont az alapanyagcsere folyamatokban fontos szerepük van.
A "nem" evés ugyanúgy "hízlal"!! éhezéskor a szervezet "vészcsengője megszólal ----> raktározódik
Minden étkezéskor be kell vinni szénhidrátot, hogy a szervezet ne a fehérjéhez nyúljon!!